Az ízületeink sokféle hangot képesek produkálni – kellemetlen és kínos helyzeteket teremtve azzal, hogy ropognak, kattognak, sercegnek. De vajon mit jelentenek ezek a váratlan hangok? Jelzés értékűek, utalnak valami gondra, meg kell-e ijedni tőlük? Kóros folyamatok zajlanak vagy csak az öregedés természetes velejárói? A kattogó izületek kezelése is számos kérdést vet fel, amelyekre az alábbi cikkből kiderülnek a válaszok.
Kattogó ízületek – kényelmetlen helyzetek
Az ízületek kattogása nagyon sokakat zavar, ezért sokan fordulnak szakemberhez is (vagy legalább rákeresnek az interneten az okokra). A panasz jellegzetes, bizonyos mozgásoknál egy-egy ízületnek hangja van: például lépcsőzésnél ropog a térd vagy kattog a váll a takarításnál. Mindenkinek volt már ilyen “élménye”, és biztos, hogy megfordult a fejében az a gondolat, hogy ez bajt jelez.
Egy autó esetében, ha szokatlan hangokat hallunk tudjuk, hogy az már nagy eséllyel az elhasználódás, vagy károsodás jele. Szerencsére ez a testünk esetében nem így van. Az élő szervezet ugyanis ha baj van, akkor azt fájdalom formájában jelzi. A kattogás ezért önmagában még nem feltétlenül jelent problémát.
Miért foglalkozunk mégis a kattogással?
Aki azt tapasztalja, hogy kattog, ropog az ízülete, előbb vagy utóbb elkezd aggódni, hogy vajon miért van ez, és a félelem útjára lépve mégiscsak eljut addig, hogy romlik az életminősége.
2017-ben Claire J Robertson és társai egy kutatást végeztek arra vonatkozóan, hogy hogyan befolyásolja a térd kattogása az emberek viselkedését és érzelmi állapotát. Olyan 18 év feletti alanyokat vizsgáltak, akiknek a térdkalács körül volt fájdalma, de nem volt kimutatható ízületi károsodás. A kapott válaszokból látszott, hogy:
- Ha nem értették a hangok okát, az ingerültséggel, aggódással töltötte el őket.
- Sokan a korai öregedés és a kopás jelének vélte a kattogást.
- Ennek eredményeképpen öregnek érezték magukat, és csökkentették az aktivitásukat.
- Ha az idős rokonok között volt térdproblémás, akkor maguknak is ugyanazt a végkimenetelt prognosztizálták.
- A hangok elkerülése érdekében mellőzni kezdtek bizonyos tevékenységeket, megváltoztatták a mozgásukat.
A vizsgált személyek frusztrációját tovább fokozta, hogy környezetüktől ellentétes reakciókat kaptak: egyik oldalon ott voltak azok a családtagok, ismerősök, akik biztosra mondták, hogy a zajos ízület valami komoly probléma jele. A másik oldalon pedig azok a szakemberek, orvosok, terapeuták álltak, akik csak legyintettek a problémára. És akkor még az internet hatásairól nem is beszéltünk, ami mindig attól függően döntötte el a mérleget, hogy mennyire ásta bele az érintett a témába.
Robertson kutatásában akadtak azért néhányan, akiknek korábban elmagyarázták, mitől lehet a ropogás, kattogás, és így sokkal gyorsabban felülemelkedtek ezen a kellemetlenségen, és bátran folytatták az addigi aktív életüket.
Valóban ne törődjünk a kattogó ízületekkel?
Léteznek olyan kórképek, ahol a kattogás jelenléte valóban olyan tünetnek számít, amire figyelni kell, de ez szinte sosem áll önmagában: mindig vannak más panaszok is mellette, mint például a fájdalom, a duzzanat, vagy a mozgástartomány beszűkülése stb.
Nem jellemző, hogy akinek ropog a térde, annak a fájdalma nagyobb a lépcsőzésnél, a guggolásnál, vagy kevésbé lenne mozgékony. Az eredmények alapján az is látszik, hogy azon személyeknél is előfordul ropogás, pattogás, akiknek egyébként semmilyen panaszuk nincs.
Miként tudjuk megkülönböztetni, hogy a hallott hang egy kóros folyamat jele vagy normális, élettani jelenség?
Legtöbbször az egyszeri, éles, durranásszerű hangok valóban valamilyen sérülés jelzői, pl. porc-n vagy szalagszakadásé, de ilyenkor egyértelmű trauma éri a testünket. Ha a kattogás, gyakori, a mozdulat függvényében állandó, akkor azt kell vizsgálni, hogy kíséri-e fájdalom, gyulladt-e az ízület, illetve lehet-e valamilyen korábbi sérüléshez kötni. Ha ilyesmi nem áll fenn, akkor próbáljunk megnyugodni és arra gondolni, hogy a gyomrunk mordulásától sem esünk azonnal kétségbe. Persze az is sokat segít, ha konkrétan tudjuk a hangok okát, így lássunk pár indokot arra, hogy az ízületeknél mi eredményezhet auditív jelenséget.
Mozgás alkalmával az ízületet alkotó részeknél súrlódás és különböző típusú vibráció keletkezik, ami akusztikus energiaként a bőrfelszín felé próbál terjedni. Az útja során számos akadályba ütközik, ami miatt visszaverődik az energia zöme a test belseje felé, de egy kis része hang formájában mégis szabadon távozik, amit speciális eszközökkel vagy akár szabad füllel is érzékelhetünk. A hang a frekvenciájában, a csúcsértékében és az időtartamában is különbözik akkor, ha az fiziológiás és akkor, ha az kóros.
Fiziológiás okok lehetnek (amikor nincs szervi elváltozás):
- a belső nyomás változásának következtében kis buborékok gyors képződése és kipukkadása a szinoviális (ízületi) folyadékban
- az anatómiai struktúrák hirtelen elválásával légüregek képződése
- a szalagok pattanása,
- az ízületi membrán beragadása
- hipermobil meniscus a térdben (gyakori serdülőknél)
- műtét utáni kiélesedett figyelem, szorongás
Patológiás okok lehetnek (amikor szervi elváltozás van):
- különböző csontos kinövések, oszteofiták
- a térd meniscus-sérülése
- gyulladt, duzzadt, rigid belhártya
- ízületi instabilitás
- teljes térd-arthroplasztika utáni kóros zajok, pl. a hegszövet beszorulása
Hogyan kezelhetőek a kattogó ízületek?
Ha a hangok eredete fiziológiás, akkor az a legjobb, ha elfogadjuk a helyzetet, és úgy viszonyulunk hozzá, mint a motor alapzúgásához. Akinek alacsonyabb a fizikai aktivitása, annak érdemes testmozgást rendszeresíteni az életébe, ez ugyanis javítja az izmok, az inak állapotát, és segíti az ízületi folyadék termelődését.
Abban az esetben, ha nagy a valószínűsége annak, hogy a háttérben valamilyen szervi probléma húzódik meg, érdemes szakemberhez fordulni. A kezelésnél szóba kerülhet gyulladáscsökkentő terápia, gyógytorna, manuálterápia vagy akár műtét is, amennyiben az előző eljárások nem járnak sikerrel.
forrás: Sherlock Rehab